3 db-tól ingyenes szállítás | CsomagPont 990 Ft | Házhozszállítás 1.490 Ft

ADATVÉDELMI NYILATKOZAT

Hatályos: 2021. november 1-től

1. Bevezető

Arra törekszünk, hogy maradéktalanul betartsuk az aktuálisan érvényes adatvédelmi szabályozást és törvényeket, ezért bemutatjuk az akikmegerintettekaszivemet.hu, valamint Páhoki Tamás e.v. adatvédelemre irányuló lépéseit, és az adatgyűjtéssel kapcsolatos folyamatait.

Az adatokat Páhoki Tamás e.v. kezeli, ő felelős a személyes adatok kezeléséért.

Kapcsolati adatok:

Cégnév: Páhoki Tamás e.v.
E-mail cím: info@akikmegerintettekaszivemet.hu
Postai cím: 8420 Zirc, Köves János u. 15.

2. Milyen személyes adatokat kezelünk, és milyen okkal?

A személyes adatok azok, amik egyértelműen lehetővé teszik egy egyén pontos azonosítását. Az akikmegerintettekaszivemet.hu oldalon az alábbi személyes adatokat kezeljük, a jogalap pontos megjelölésével:

Kommunikációs adatok
Ide tartozik bármilyen üzenet, amit a weboldalon keresztül, e-mailben, közösségi média üzenetben, vagy bármilyen kommunikációs formában juttatsz el hozzánk.

Ezeket az adatokat azért dolgozzuk fel és tartjuk meg, hogy a rendeléseket teljesíteni tudjuk, és hogy esetleges jogi igények esetén döntési alapot szolgáltassanak.

A jogalapunk ennek a feldolgozására a felhasználó igazolható érdeklődése a tevékenységünk iránt, ami megnyilvánul a nekünk címzett üzenetekben.

Vásárlói adatok
Amibe beletartozik minden adat, ami a termékek és szolgáltatások vásárlásával kapcsolatos, mint például a vásárló neve, szállítási és számlázási címe, e-mail címe, telefonszáma, vásárolt termék adatai.

Ezeket az adatokat a rendelések sikeres teljesítése érdekében dolgozzuk fel, és hogy jogilag megfelelő feljegyzéseink legyenek a vásárlásokról.

Az adatok tárolásának jogalapja a rendeléssel létrejövő szerződés teljesítése a vásárló és Páhoki Tamás e.v. között.

Felhasználói adatok
Amibe beletartoznak a weboldal használata során keletkező adatok, amik lehetővé teszik az oldal technikai működését, hogy az oldal biztonságát megőrizzük, hogy mentéseket tároljunk a felhasználók tevékenységéről, és hogy mindig a lehető legrelevánsabb tartalomhoz férjen hozzá.

Az adatok feldolgozásának jogalapja a felhasználó egyértelmű érdeklődése a tevékenységünk iránt, aminek a biztosításához és az oldal technikai működéséhez ezeknek a tárolása szükséges.

Technikai adatok
Amibe beletartoznak az oldal használata során keletkezett adatok, mint az IP cím, a bejelentkezési infók, böngészőadatok, az egyes oldalak látogatási ideje, oldalmegtekintések és navigációs utak, az oldalak látogatásának száma és időpontja, időzónák, és a készülék adatai, amivel megtekinted az oldalt.

Az adatok forrása az analitikai szoftverünk.

Ezeket az adatokat azért dolgozzuk fel, hogy kielemezzük a felhasználók szokásait az oldalon, megőrizzük az oldalunk biztonságos működését, és megértsük az egyes marketingdöntéseink hasznosságát.

Marketing adatok
Amibe beletartoznak a látogató preferenciái, hogy milyen marketingtartalmat fogad tőlünk szívesen. Ezeket az adatokat azért dolgozzuk fel, hogy azokhoz a termékeinkhez/szolgáltatásainkhoz kapcsolódó reklámot küldjünk, amely iránt a felhasználó érdeklődést mutatott.

A gyűjtött adatokat időnként felhasználhatjuk olyan célokra, mint célzott, releváns hirdetések biztosítása a Facebook™ platformon, illetve különböző dinamikus hirdetési felületeken, és mérjük a hirdetések hatásos működését.

A tevékenységünk során nem gyűjtünk olyan érzékeny adatokat, mint etnicitás, vallási szemlélet, szexuális élet és orientáció, politikai vélemények és szakszervezeti tagság, vagy egészségügyi háttér, és genetikai vagy biometrikai információk.

3. Hogyan gyűjtünk adatokat?

Személyes adatokat gyűjthetünk olyan módon, hogy a felhasználó közvetlenül biztosítja számunkra (például egy rendelés feladásával, vagy egy üzenet küldésével).

Továbbá bizonyos adatok automatikusan kerülnek gyűjtésre az oldal használata során, például ú.n. “cookie”-kkal és hasonló technológiákkal. Ezek csak a felhasználó hozzájárulásának megadása után lépnek működésbe.

Bővebb információért kérlek nézd meg a “Cookie nyilatkozatunkat“.

Bizonyos adatokat külső partnerektől fogadunk, mint például analitikai szolgáltatóktól, mint a Google (EU-n kívüli partner), hirdetési hálózatoktól, mint a Facebook™ (EU-n kívüli partner).

4. Az adatvédelemmel kapcsolatos gyakorlati lépéseink

Páhoki Tamás e.v. számára rendkívül fontos a felhasználók adatainak védelme, és a hatályos szabályozásnak való megfelelés. Ezért az oldalon végzett adatvédelmi hatásvizsgálat után listát készítettünk a gyűjtött adatokról, azoknak a szükségességéről és jogalapjáról, valamint törvényi megfelelőségéről.

  • Az űrlapokon megadott és oldalon keletkező adatok védelme érdekében SSL minősítést alkalmazunk a teljes weboldalon (Let’s Encrypt Authority X3 certifikáció).
  • Az oldal támadás elleni védelme érdekében prémium biztonsági szoftvert (iThemes Security) alkalmazunk, hogy ú.n. “brute force” és vírusos támadások ellen védjük a tárolt adatokat.
  • Az oldal adatbázisaiban a vásárlási és felhasználói adatok titkosított formában (pszeudonimizált módon) vannak tárolva, így nem olvashatóak külső fél számára.
  • Jelen adatvédelmi nyilatkozatban, űrlapokon keresztül biztosítjuk a felhasználók számára a személyes adataik kezeléséről információ igénylését, a személyes adataik módosítását vagy törlését.

Időnként az üzleti tevékenységünk érdekében szükségszerű szolgáltató partnereink számára adatokat biztosítani (például tárhelyszolgáltató, futárcég, hírlevélküldő szoftver). 

Ilyen esetben mindig úgy választunk, hogy a GDPR rendelet elvárásainak megfeleljenek, és USA bázisú partner esetében az EU-US Privacy Shield adatvédelmi kezdeményezésben részt vegyenek, valamint adatkezelési szerződést iratunk velük alá, biztosítva az adatok felelős kezelését.

5. Marketing kommunikáció

A vállalkozás tevékenysége során nélkülözhetetlen fontosságú marketing kommunikáció folytatása. Az ezzel kapcsolatos adatkezelés jogalapja az érdeklődés mutatása a szolgáltatásaink iránt, vagy a felhasználók kifejezett hozzájárulása.

Az Európai Unió Privacy and Electronic Communications Regulations (PECR) szabályozása alapján marketingcélú üzeneteket küldünk a felhasználóinknak, ha vásároltak tőlünk, vagy kifejezetten hozzájárultak marketingüzenetek fogadásához.

A hozzájárulás felfüggesztését, és az üzenetekről való leiratkozást minden esetben jól látható módon lehetővé tesszük. Minden egyes e-mail alján megtalálható a leiratkozáshoz szükséges link, vagy az adatbázisból való eltávolítás kérhető az info@akikmegerintettekaszivemet.hu e-mail címen.

A marketing kommunikációról való leiratkozás esetén is küldhetünk üzeneteket, de csak a rendelések teljesítésére vonatkozóan.

6. Megjegyzés a személyes adatokra vonatkozóan

Időnként szükségszerű bizonyos személyes adatokat megosztani bizonyos partnereinkkel a normál üzletmenet fenntartása érdekében:

  • IT szolgáltatók, és a számítástechnikai rendszereken hibaelhárítást és karbantartást végző szolgáltatók.
  • Szakértői partnerek, mint ügyvédek, könyvelők, bankárok, biztosítók.
  • Kormányzati szervek, melyek a vonatkozó jogszabályok alapján a tevékenységünkről kérnek információkat.
  • Fizetési szolgáltatók, akik biztonságosan kezelik a bankkártya-adatokat.
  • Futárszolgálatok, akik teljesítik a bejövő rendeléseket a megadott szállítási címre.

Nemzetközi adattranszferek

A felhasználók adatait időnként az üzletmenet fenntartása érdekében szükségszerű megosztanunk az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívül szolgáltató partnerekkel.

Az EGT-n kívüli országok sok esetben nem biztosítanak azonos szintű védelmet az adatoknak, ezért az európai törvények tiltják az adatok kivitelét, a megfelelő feltételek teljesülésének hiányában.

Bármikor, amikor a személyes adatok az EGT-n kívülre kerülnek megtesszük a 4. pontban tárgyalt lépéseken felül az alábbiakat az adatok biztonságos kezelésének érdekében:

  • Csak olyan országokba továbbítjuk az adatokat, amiket az Európai Bizottság adatbiztonság szempontjából megfelelőnek tart.
  • Csak olyan USA bázisú szolgáltatásokat használunk, amik része az EU-US Privacy Shield elnevezésű adatbiztonsági kezdeményezésnek.

Ha a fentiek nem teljesülnek, a kifejezett hozzájárulását kérjük a felhasználóknak az adattranszfer megtételére. A hozzájárulás bármikor visszavonható.

Külső oldalakra vezető linkek

Ez az oldal tartalmazhat külső oldalakra vezető linkeket, vagy az oldalba beágyazva találhatóak kódrészletek, amik külső szolgáltatások működését biztosítják.

Ezeknek a linkeknek a kattintása, vagy a beágyazott megoldások használata lehetővé teheti külső partnereknek, hogy adatokat gyűjtsenek a felhasználókról.

Bár mindent megteszünk a partnerek megfelelő átvizsgálása érdekében, de nem lehetünk hatással az ő adatvédelmi elveikre, és ezért nem vagyunk felelősek az ő adatkezelési gyakorlatukért sem.

7. Az adatkezelés időtartama

A felhasználók adatait mindig csak addig tároljuk, amíg jogi/könyvelési/adatszolgáltatási kötelezettségeink azt kötelezővé teszik, illetve a szolgáltatás működtetéséhez szükséges.

Amikor a tárolás időtartamáról döntünk, figyelembe vesszük az adatok mennyiségét, jellegét és érzékenységét, és a kiszivárgásának potenciális hatását adatvédelmi incidens esetén.

Adózási okokból szükséges megőriznünk a vásárlók számlázási és vásárlási adatait legalább 8 évig, hogy jogi kötelezettségeinknek eleget tegyünk.

Bizonyos körülmények között anonimizált formában felhasználhatjuk az adatokat statisztikai célokra, ez esetben tájékoztatás nélkül tároljuk korlátlan ideig az adatokat.

8. A látogató jogai

Az Európai Unió állampolgáraként a General Data Protection Regulation (GDPR) elnevezésű törvény a következő jogokat biztosítja az oldal felhasználóinak:

a, Hozzáférés a személyes adatokhoz

Az oldal felhasználóinak jogában áll kérnie egy másolatot az akikmegerintettekaszivemet.hu által tárolt személyes adatairól. A kérés általános esetben ingyenesen teljesítésre kerül, az igénylés beérkezését követően 14 napon belül.

Ismételt, visszaélésszerű, indok nélküli adatigénylés esetén Páhoki Tamás e.v. egy mérsékelt összeget számíthat fel az adatok biztosításáért, és több időre lehet szükség az adatigénylés teljesítéséhez.

Páhoki Tamás e.v. kéri a személyazonosság bizonyítását az adatok kiadása előtt, megelőzendő a visszaélésszerű használatot. A személyes adatok kikéréséhez kérjük hasznád az alábbi kapcsolatfelvételi űrlapot:

b, Személyes adatok módosítása

Amennyiben a személyes adatok módosultak, vagy tévesen lettek megadva, a felhasználóknak joga van az adatok módosítását kérni. A személyes adatok módosításához kérjük keressél fel minket az info@akikmegerintettekaszivemet.hu e-mail címen.

c, Személyes adatok törlésének kérése

A felhasználóknak joga van az összes személyes adatuk törlését kérni. A kérést ingyenesen teljesítjük, a kérést követő 14 napon belül. A személyes adatok törléséhez kérjük használd a fenti kapcsolatfelvételi űrlapot.

d, A személyes adatok feldolgozása korlátozásának kérése

A felhasználóknak joguk van kérni az adataik rendelkezésére bocsátásának korlátozását harmadik felek (szolgáltató partnerek) számára. A kérés benyújtása során megnevezhetőek a korlátozni kívánt szolgáltató partnerek is.

Fontos megjegyezni, hogy bizonyos szolgáltatókkal való együttműködés nélkülözhetetlen az oldal működéséhez.

Páhoki Tamás e.v. kéri a személyazonosság bizonyítását a személyes adatok átadásának korlátozása előtt, megelőzendő a visszaélésszerű használatot. A személyes adatok átadásának korlátozásához kérjük használd a fenti kapcsolatfelvételi űrlapot.

Magyarországon az adatvédelemmel foglalkozó hivatalos szerv a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). A felhasználók az adatvédelemmel kapcsolatos jogaikról a NAIH honlapján tájékozódhatsz bővebben.

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C., Levelezési cím: 1530 Budapest, Pf.: 5.,
Telefon: 06.1.391.1400,
Fax: 06.1.391.1410,
E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu
Honlap: http://www.naih.hu

9. Anonimizált adatok és “cookie”-k

Az akikmegerintettekaszivemet.hu oldalon, e-mail üzenetekben és hirdetésekben használunk ú.n. “cookie”-kat és hasonló technológiákat, mint követőkódok, re-marketing címkék, pixelek, amik a felhasználó hozzájárulása után lépnek működésbe.

Ezek a technológiák segítenek nekünk jobban megérteni a felhasználók viselkedését és érdeklődését, így segítve a magasabb színvonalú és hatékonyabb működésünket.

A célunk az, hogy az akikmegerintettekaszivemet.hu használata minél inkább felhasználóbarát és személyesebb legyen. Amennyiben a felhasználó szeretné megtiltani ezeknek a technológiáknak a nem személyes adatok rögzítését, az megtehető az alábbi módokon:

  • a webhelyen megjelenő cookie figyelmeztetés figyelmen kívül hagyásával
  • a böngészőben a “cookie”-k letiltásával

Az akikmegerintettekaszivemet.hu-n található további cookie-kkal és követőkódokkal kapcsolatban további információt találhatsz a Cookie nyilatkozatunkban.

Gyuszika
története

Gyuszikával a hetvenes években egy kisváros gyógy-pedagógiai óvodájában találkoztam. Én 19 éves voltam és a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola levelező tagozatára jártam. Az óvodában képesítés nélküli óvónőként dolgoztam. Imádtam a gyerekeket. (Jelzem, ez a mai napig sem változott meg!) De azt a feltétel nélküli, csodás szeretetet, amit az ottani gyerekektől kaptam, sohasem fogom elfelejteni!

Gyuszika nagyon vékony, pici, törékeny kisfiú volt,  kreol bőrrel, élénk, fényes, fekete gombszemekkel, feltűnően elálló fülekkel. Úgy nézett ki, mint egy kis csimpánzkölyök, és úgy is viselkedett. Mindenhová felmászott, felkapaszkodott, úgy szaladt, mint a villám, és nagyon tudott négykézláb ugrálni.

Folyamatosan délutáni műszakban dolgoztam, 11 órától 17 óráig. Amire én megérkeztem, már többnyire kint játszottak a gyerekek az udvaron. Gyuszika bárhol is játszott, amint meglátott, rohant felém, kezével, lábával átkarolt, másodperceken belül már a nyakamban csimpaszkodott és széles mosollyal üdvözölt. A többiek is  odajöttek persze és átöleltek, köszöntek, de mindig ő volt az első, a leglelkesebb. 

Ő koraszülöttként 1500 grammal, agyvérzéssel és többszörös fejlődési rendellenességgel született. A jobb kezén négy ujja volt, a hüvelykujja helyén csak  egy kis csonk állt. A bal kezén három ujja volt, ott a kisujja és a gyűrűsujja hiányzott.

Ez őt láthatóan nem zavarta. Ugyanúgy evett, öltözött, játszott, mint a többi gyerek. Sőt, rajzolni is nagyon szeretett. Örült, ha énekeltem, nagyon szerette a mozgásos játékokat. Ha szemben ült velem, mindig kicsit félre- hajtott fejjel figyelte a számat.

Egyszer, amikor súgós stafétát játszottunk, nagy  meglepetés ért. Ezt a játékot úgy kell játszani, hogy a gyerekek egymás mellé állnak, és én a hozzám legközelebb álló fülébe súgok egy szót. Ő továbbsúgja a mellette lévőnek, az utolsó pedig kimondja, amit hallott. Nagyon szokták élvezni a gyerekek, bár az elég ritkán fordult elő, hogy az utolsó ugyanazt a szót mondta, amit én eredetileg súgtam. Egy ilyen játék során fordult elő, hogy Gyuszika állt mellettem, és az ő fülébe súgtam, hogy „kiskutya”. Nem adta tovább, hanem mutatta, hogy mondjam újra.

Akkor ért a meglepetés, amikor újra közel hajoltam és közben belenéztem a fülébe, és azt láttam, hogy nincs benne lyuk. Behívtam a dajkát, aki a legfőbb támaszom volt, egy nyugdíj előtt álló nagyhangú, nagydarab, csupa szív néni, akit mindnyájan imádtunk. Ő is megnézte Gyuszika fülét és megállapította, hogy ilyet bizony még ő sem látott soha. Elhatároztam, hogy délután beszélni fogok az anyukával.

Az anyuka magas, erős csontozatú, a harmincas évei közepén járó nő volt, aki számára a kisfia igazi  sorscsapás volt. Soha nem jött érte örömmel, mosolyogva, Gyuszika nem mászhatott fel rá, mert  összepiszkíthatta volna az elegáns ruháját. Mindig erős dohányillata volt, és csak tőmondatokban beszélt a kisfiához: „Öltözz!”, „Gyere!”, „Ne ugrálj!” Engem sem  kérdezett meg soha, hogy mit csinált a kicsi, jó volt-e, mit evett, aludt-e? A többi szülő szívesen beszélgetett, de ő rideg volt és elutasító. Tartottam tőle, hogy mit fog  szólni, ha kérdezősködöm Gyuszika füléről. Ezúttal is  mogorván jött, köszönt és máris húzta le a kisfiát a csúszda lépcsőjéről.

– Gyere! – mondta mérgesen. 

A gyerek kihúzta a kezét az anyjáéból, szaladt hozzám, felmászott rám, átkarolta a nyakam és nagy cuppanós puszit nyomott az arcomra. Az ölemben vittem az anyukája felé. 

– Anyuka, beszélni szeretnék önnel. Ráér egy kicsit? Türelmetlenül visszalépett.
– Hallgatom! – mondta.

– Ma játszottunk a gyerekkel, és különös dolgot vettem észre. Azt láttam, hogy Gyuszika fülén rendellenes a hallójárat. Nincs benne lyuk.  

– Na és? – csattant fel mérgesen az anyuka. – Remélem, nem azt akarja mondani, hogy műtessem meg? Úgy csinál, mint a bolond férjem, aki kiment az NSZK-ba és profi bokszoló lett. Hülyére vereti magát, hogy pénzt  keressen Gyuszika műtéteire. Abban bízik, hogy a nyugati orvosok majd jobbá varázsolják a gyerek kezét. Kész  baromság! Úgysem lehet rajta segíteni. Ilyen, és ilyen is  marad! – darálta el egy szuszra. 

– Nagyon sajnálom, anyuka, megértem a fájdalmát, de én is bízom az orvosokban. Ha jobban hallana, beszélni is jobban tudna. 

– Hát én biztosan nem viszem újabb vizsgálatokra!  Gyűlölöm az összes kórházat és orvost! Pont elég volt  nekem az első három hónap, amit a kórházban kellett vele töltenem!

– Ha én elvinném, azt megengedné? – kérdeztem.

– Vigye, ahova akarja! Úgyis teljesen odavan magáért – mondta, és sarkon fordult, maga után vonszolva Gyuszikát.

Ő még többször vissza-visszanézett és mosolyogva  integetett nekem. Alig tudtam visszatartani a sírást. Nagyon sajnáltam szegénykét. 

Otthon elmeséltem Gyuszika esetét. Anyukám úgy  gondolta, ha vállalom, vigyem csak el vizsgálatokra, hiszen minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy javulhasson a kicsi életminősége. Apukám szerint nem kellene mások életébe beleavatkozni, minden gyereket úgy sem menthetek meg. 

Apu nem örült, amiért a gyógypedagógus pályát választottam. Ő jobban örült volna, ha óvónő, tanítónő vagy tanárnő lennék, egészséges gyerekek között. Ettől  függetlenül mindenben segített, amiben csak tudott. Kommunista szombaton (akkoriban még volt ilyen) az egész brigádjával kivonult az óvodába és felújították az összes világítótestet, mert ő elektrikus, villany-szerelő volt. 

Egyik délután éppen mesét olvastam a gyerekeknek,  amikor apukám bejött. A gyerekek körbefogták, simogatták, ő meg zavartan ácsorgott. Valamilyen papírokat jött aláíratni a brigád felajánlásával kapcsolatban, és meg akarta nézni, hogyan boldogulok a gyerkőcökkel. 

Otthon pár nap múlva anyu elmesélte, apukámat mennyire megviselték az oviban látottak. A négy Down- szindrómás, a mikrokefáliás kislány, az elmebeteg kisfiú és a többiek látványa. Rosszul volt, öklendezett, hányt. 

Szörnyűnek találta, hogy ilyen súlyos beteg gyerekek között dolgozik az ő kislánya. 

Pedig én tényleg jól éreztem magam. Mindegyikükben megláttam a szépet, a jót, és nagyon szerettem őket – ahogy ők is engem. 

Egy hét múlva apu közölte velem, hogy beszélt a kórház gyermekosztályának főorvosával, és kaptam egy időpontot tőle, amikor elvihetem a vizsgálatra Gyuszikát. A vezető óvónőnek, de a kolléganőknek sem  tetszett az ötlet. Szerintük is túlzott beavatkozás ez a család életébe. Ha az anyuka nem akarja vizsgálatra vinni a gyerekét, az az ő döntése. Az ő gyereke. Miért kell nekem bármit is tennem más helyett?

Mindenki rosszallása ellenére én mégis segíteni szerettem volna, ezért elvittem a kisfiút a megadott időpontban a kórházba. Mikor beléptünk az épületbe, a kicsi olyan erősen szorította a kezemet, hogy szinte fájt. Láttam, mennyire meg van rémülve a hely láttán.  Mondtam, hogy nem bántja senki, csak megnézik a fülét. Itt leszek vele, vigyázni fogok rá. 

A főorvos úr és a fül-orr-gégész szakorvos már vártak minket. Megvizsgálták a gyereket, majd a gégész elvitte egy másik vizsgálóba egy speciális hallásvizsgálatra.  Szegény gyerek úgy visított, mint aki az életéért küzd. Két nővér segített az orvosnak, de még így is alig tudták elvinni. Már én is elbizonytalanodtam, hogy jó ötlet volt-e erőltetni ezt a vizsgálatot. A főorvos elmondta, hogy még utánajárnak egy-két dolognak, konzultálnak más  kollégákkal is, mert még soha nem csináltak ilyen műtétet. Ha az operáció mellett döntenének, a szülők  beleegyezése nélkülözhetetlen lesz, csak az ő aláírásukkal történhet bármi is. Jó húsz perc múlva Gyuszikát csokival a szájában hozta vissza egy nővérke. Gyuszika  pillanatok alatt felmászott rám és szorosan átölelt.  Lelkiismeret-furdalásom volt, hogy lehet, feleslegesen  ijesztettem rá szegény gyerekre, lehet, hogy meg sem tudják műteni. Talán tényleg nem lehet segíteni rajta, ahogy az anyukája mondta.

Az óvodába visszafelé sétálva, megálltunk egy játszótéren hintázni. Észrevettem az anyukákon a sajnálkozást és azt a fajta megütközést, ahogyan apukám is nézte az oviban az én kis csoportomat. Kezdtem megérteni  Gyuszika anyukáját, miért is olyan kemény és távolságtartó. Hiszen ő öt éve nap mint nap, amikor a fiával van, érzékeli ezeket a reakciókat. 

Néhány hónapig nem történt semmi. Egyik hétvégén a barátnőm születésnapját ünnepelve elmentünk egy  táncos szórakozóhelyre, ahol találkoztam az anyukával, aki nagy társasággal volt és igencsak jól érezte magát. Már nem volt józan, meg sem ismert. Végig az járt az eszemben, hogy vajon ki vigyázhat most Gyuszikára. Az anyuka felszabadultan táncolt és több férfival is nyilvánosan csókolózott.

A pincérlányt ismertük a suliból. Ő mesélte, hogy az anyuka törzsvendég, hetente kétszer- háromszor jön,  gyakran ő fizet az egész társaságnak, és mindig más férfival távozik. Nagyon rossz volt ezt hallani. Néhányszor, mikor jött az oviba Gyuszikáért, már nemcsak dohány- szagot, hanem alkoholszagot is éreztem rajta. 

A vizsgálatot követően körülbelül fél évvel újra felhívott a főorvos úr. Elmondta, hogy lesz egy orvoskonferencia, ahova néhány nyugati orvos is eljön, és az egyik elvállalta, hogy segít Gyuszika műtétjénél, mert ő már  operált ilyet. Nagyon hálás és izgatott voltam, de tudtam, milyen nehéz lesz meggyőznöm az anyukát. Következő délután elmondtam neki a fejleményeket és kértem, gondolja át, mert csak ő viheti műtétre a fiát és a papírokat is neki kell aláírnia. A férje távollétében neki volt egyedül döntési joga minden, a gyermekével  kapcsolatos egészségügyi beavatkozásról. Meglepően  együttműködő volt. Azt mondta, rendben, elviszi a műtétre.

A műtétre egy kora nyári napon került sor. Az oviban  dolgoztam, de egyre csak Gyuszika járt az eszemben.

Hogy megrémül majd, mennyire lesznek fájdalmai, mi lesz, ha nem sikerült a műtét? Úgy fájt a gyomrom, hogy nem tudtam egy falatot sem enni. 

Délután egy órakor telefonáltam a kórházba, de nem  tudták adni a főorvos urat. A nővérke pedig azt mondta,  hogy csak hozzátartozóknak adnak ki információt. Fél  hatkor újra hívtam a kórházat. Akkor egy másik nővér  annyit elárult, hogy a kicsi alszik, túl van a műtéten. Másnap sikerült a főorvossal beszélnem. Elmondta,  hogy a műtét érdekes volt, a bőrredő alatt teljesen ép  dobhártyát találtak, így nagy esély van arra, hogy a kicsi  hallása lényegesen javulni fog. A műtét csütörtökön volt, mindennap kétszer hívtam a kórházat. A nővérkék végül már adtak egy-két információt. Javul. Nem lázas.  Eszik. Játszik.

Vasárnap anyukám krémest sütött, arra gondoltam, hogy viszek belőle Gyuszikának. Ebéd után egy kis játékautóval és a krémesekkel felszerelkezve, bementem a kórházba. A kapunál kiderült, hogy csak tizenhat órától lesz látogatás. Ekkor még csak délután két óra volt. Ha már eddig eljöttem, mégis bementem. Nagy szerencsém volt, mert a portás néni a lépcsőházunk földszintjén lakott, aki kicsi korom óta ismert. Elmondtam neki, hogy miért vagyok itt. Azt mondta, hogy tíz percre felmehetek, de mondjam azt, hogy vidékről, messziről  jöttem, vagy próbáljam elkerülni a nővérekkel történő  találkozást. 

Mikor bementem Gyuszikáék szobájába, láttam, hogy a kicsi, fehér, vasrácsos ágyakban minden gyerek aludt, csak ő ült gubbasztva az ágy végében, fején egy gézturbánnal. Mikor meglátott, azonnal felmászott a rácson,  én kiemeltem, majd ölben kivittem a folyosóra. Boldogan ölelgettük egymást, aztán elkezdtem krémessel etetni.

A nagy örömködésben nem vettem észre, hogy egy mérges nővér áll mellettünk, aki elkezdett kiabálni: – Micsoda anya maga! Akkor jön, amikor nincs látogatás! Egész héten nem is érdeklődött a gyereke után, bezzeg az óvó nénije naponta többször is telefonált!

Félénken megszólaltam: – Ne haragudjon! Én vagyok az óvó néni. Sajnálom, hogy nem látogatási időben jöttem. Maradhatok pár percig?

A nővérke mosolyogva nézett rám: – Persze! De egy  krémesnél többet ne adjon neki!

A krémes után előkerült a kisautó is, amivel Gyuszika  boldogan játszott.

Megtudtam a nővérektől, hogy javul az állapota és két nap múlva ki is engedik a kórházból. Kicsit sírt, mikor betettem az ágyba, de nevetve puszikat dobáltam neki, mire ő is puszikat küldött nekem.

Két hét múlva jött először óvodába. Mindnyájan, a gyerekek is, megcsodáltuk a szép fülét. Körülbelül egy hét múlva vettem észre először, hogy az ének foglal- kozásokon már nemcsak boldogan tapsol, hanem a dallamot is próbálja utánozni, egyre több új szót tanult.

Nagyon boldog voltam. Legközelebb, mikor az anyuka jött érte, vidáman meséltem neki, milyen jó hatása volt a műtétnek, mennyi mindent tanult azóta Gyuszika. Ám ő gyorsan lelombozott: – Jó! Jó! Valóban jobban hall. De észt azt nem tud neki adni!

Sajnos, igaza volt. Az értelmi fogyatékosságát nem lehet megváltoztatni. Csak önmagához képest tud javulni, de az ép társait soha nem érheti utol. 

Fájt a szívem mindkettőjükért. Mégis azt éreztem, hogy ami eddig történt, nem volt hiábavaló.

Az apukája hazajött NSZK-ból. Hozott nekem egy nagy csokor virágot és kezet csókolt, úgy köszönte meg, amit a kisfiáért tettem. Az apuka egy vállas, kisportolt, nagyon helyes férfi volt. Ugyanolyan fekete,  fénylő gombszemekkel, mint a kisfia. Az orrán sok forradás nyoma volt, a füle karfiolszerű dudorokkal volt tele, mintha nem is bokszoló, hanem birkózó lenne. Annyira más volt az ő reakciója a fia felé. Gyuszika  felmászott a nyakába, ölelte, puszilta, ahol érte, és ugyanazt tette a nagydarab férfi is, miközben patakokban folytak a könnyei. 

Gyuszika hatodik születésnapján szomorú dolog történt. Az apuka váratlanul, előzetes bejelentés nélkül, egy szombat este hazaérkezett. Feleségének virágot, a kisfiának játékot és egy nagy tortát hozott. Egy fotóst is vitt magával, hogy megörökítse a boldog pillanatokat. Ám hiába kopogtatott, csöngetett, kiabált, nem nyitottak ajtót, pedig ő látta, hogy benne van az ajtóban a kulcs.

Amikor bentről meghallotta kisfia sírását, akkor  elvesztette a türelmét és berúgta az ajtót. A feleségét egy másik férfi karjai között találta az ágyukban. Annyira felhúzta magát, hogy kikapta a férfit az ágyból és püfölte, ahol érte. Eközben a felesége kisurrant az  előszobába és értesítette telefonon a rendőrséget.

A fotós, aki tortával a kezében állt, megütközve nézte a jelenetet, majd megpróbálta lenyugtatni az apukát, nehogy agyoncsapja azt a férfit. Vesztére avatkozott  bele a verekedésbe, mert …